Mátyás Kitti, a ti:me Agency Client Service Directora, a BrandFestival Youth egyik alapítója tudja, hogyan kell értékes és érdekes témákkal lekötni a tizen- és huszonéves korosztály figyelmét. A teltházas előadássorozat tavaly a black mirror jelenséget, idén a zero waste-témakört és a klímaszorongást veszi terítékre.

Hogyan indult a Youth? Hogyan szóltok a fiatalokhoz?

A mai fiataloknak sokkal több lehetőségük van arra, hogy jobban tájékozódjanak a világ dolgairól. Az internet, a social media sokféle nézőpont megismerésére ad nekik teret, és szerintem fontos, hogy kritikus gondolkodásra inspiráljuk őket, hogy eldönthessék, miről mi legyen a véleményük. Ezt a célt szolgálja a Youth, a BrandFestival marketingkommunikációs konferencia kistestvére, egy este, ami csak a fiataloknak szól. A Budapest Music Center 500 fős konferenciatermében kerekasztal-beszélgetés, Youth-talkok, külföldi és hazai szakértők, és sokszínű nézőpontok bemutatása várja őket. Szeretnénk egy fórumot adni, ahonnan haza tudnak vinni valamit, ami megerősíti őket abban, hogy változtatni szeretnének az életükön, vagy éppen megerősíti őket abban, hogy jó úton járnak. A belépőjegy ára is megfizethető, 900 Ft. Az első 200 egyetemistának, akik diákigazolvánnyal érkeznek, a főtámogatónk, a Hell jóvoltából ingyenes a belépés.

Kik lesznek az idei év előadói, fellépői?

A témában abszolút involvált Puskás Peti, a szélsőséges és szórakoztató véleménynyilvánító Hajós András, nagyvállalati oldalról Pantl Péter a Hell képviseletében, média oldalról a tudatos lapszámotok kapcsán te (Alberti Petra, a JOY főszerkesztője – a szerk.), illetve a szakértők; Molnos Zselyke, az Ökopszichológiai Intézet vezetője, Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója. Külföldi előadóink, Ngima Nuru Sherpa és Lhapka Tenzing Sherpa a Zeitgeist Budapest meghívásából tartanak majd előadást. A generáció hangját pedig a Fridays For Future aktivistája, Ürge Dóra képviseli. Művészeti oldalról a Margó Irodalmi Fesztiválaz Umami – Apokalipszis, most? kötettel lesz jelen, és Simon Márton fog slammelni a színpadon a témában. Hiába 18-25 éves korosztályt célzunk, nem gondoljuk, hogy őket csak a többtízezres követőtáború influenszerekkel lehet megfogni – különböző véleményeket szeretnénk bemutatni, releváns és hiteles személyekkel. Mindig azt mondom, hogy olvassanak, tájékozódjanak, inspirálódjanak,én magam is igyekszem adott témákat több aspektusból megvizsgálni. Manapság a headline-ok teljesen el tudnak vinni egy adott irányba, főleg azokat, akik csak a címig jutnak el, nem olvasnak utána alaposabban az információknak. Sokan bármit megosztanak, és nem néznek a headline mögé. Mindennek két oldala van, semmi sem csak fekete vagy fehér – a környezettudatosság témakörében is újra és újra felül kell vizsgálnunk az eddigi ismereteinket: jól szelektáljuk a szelektív hulladékot? Jót teszünk azzal, ha csak növényi alapúan táplálkozunk, de nem hazai zöldségekből és gyümölcsökből? És így tovább…

A mai fiatalok sok kritikát kapnak, hogy semmivel nem törődnek, lusták, de türelmetlenek…

Én csodálom őket! Elmennek tüntetni, olyan TED-talkokat tartanak 14-16 évesen – és nem csak Greta Thunberg! –, hogy leesik az állam. Van, aki tíz évesen találkozott először a klímaválság fogalmával, és azóta tudja, hogy valamit tennie kell ellene. Én tíz évesen még azon pörögtem, hogy megkapom-e a Tamagochit (nevet)…Nem lehet általánosítani, hogy ez a generáció ilyen vagy olyan. Mert igen, megférnek köztük a klímatüntetők, és a tiktokosok, akiknek az a legfontosabb, hogy tökéletesen eltátogjanak egy dalt – csak hogy egy szélsőséget említsek. Persze biztos van olyan, aki egyszerre mindkettő.

A környezettudatosság hatalmas hype lett most, de jó, hogy ilyen jellegű fontos trendek is megérintik őket, és aktívan reagálnak rájuk. Szerintem nagy szakadék van a fiatalokról alkotott képek között, mert vannak például a FOMO-filmben látott féktelenül bulizó, gátlástalan tinik, és vannak azok a céltudatos, tudáséhes fiatalok, akik a Youth-ra és ehhez hasonló rendezvényekre járnak, TED-talkokat hallgatnak, olvasnak, utánajárnak a világban zajló történéseknek, híreknek. Persze egyfajta státuszszimbólum is az ezeken való részvétel.

Úgy látom téged személyesen is nagyon megérint az idei téma, a klímaszorongás…

Abszolút! És külön érdekesnek találom a téma kettősségét. Egyrészről azért vannak sokan klímatagadásban, mert a saját kényelmüket nem akarják feláldozni, az egó a fontos. Másrészt ott vannak a látszatzöldek és wannabe zöldek – akikre persze nem lehet haragudni! –, akik befőttesüvegben veszik a quinoát és műanyagmentes júliust tartanak, de talán csak egy poszt kedvéért, mégis legalább tesznek valamit, és egy kis lépést tettek. Másrészt lakossági szinten tényleg olyan kicsi az a szelet, amit mi, magánemberek meg tudunk tenni ezért az egész ügyért…gazdasági, társadalmi kérdés is. És ott vannak azok a magánemberek, mint Greta Thunberg, és társai, akik próbálnak tevőlegesen tenni, amennyit csak tudnak. Pont nemrég olvastam egy érdekes aspektust a témában: „Az emberiség csak egy vessző az élet könyvében.” Na nehogy már, gondoltam! De persze nagyon nehéz megjósolni, mi lesz velünk. Erről is beszélgettem az egyik szakértőnkkel, Garamszegi László Zsolttal, és ő mondta, hogy nagyon nehéz megmondani, mi lesz velünk 10 év múlva, mert annyira sok tényező változik mindeközben. Lehet, hogy sikerül valamennyire csökkentenünk a karbonkibocsátásunkat, ami valamennyire hatással lesz az üvegház-hatásra, de ki tudja, milyen új hatások jönnek még. A klíma annyi mindenre befolyással van, járványok terjedésére, inváziós bogarak viselkedésére, és még sorolhatnánk…szerintem ezért is állunk egy társadalmi változás küszöbén, főleg, hogy folyamatosan fogyatkoznak a Föld erőforrásai. Nagyon sok aspektusból kell ezt a kérdést vizsgálni – de persze az ember általában nem szeret tovább látni a holnapnál, nem szeret arra gondolni, hogy neki, mint személynek egyszer vége lesz. Az emberi önzőség pont ezért is fókuszál a jelen örömeire, sokszor a Bolygónk, és az unokáink környezetének rovására. Persze nem csak a saját és unokáink jövőjére kellene gondolnunk, hanem valahogyan átkódolni magunkban, hogy mi a helyes, mi az etikus, és aszerint cselekedni. Ne csak azért ne szemeteljünk, vagy gyűjtsük szelektíven a hulladékot, hogy tovább tudjunk élni a Földön, hanem azért, mert egyszerűen ez a helyes, az a normális és elvárt viselkedés, hogy próbálod csökkenteni a karbonlábnyomodat, és nem csak magadra, hanem az emberiségre és a Föld élővilágára is gondolsz. Amit lakossági szinten meg tudsz tenni, azt tedd meg, és ami a legfontosabb: járj utána, gyűjts információt! Például tudd meg, hogy pontosan hogyan kell helyesen szelektíven hulladékot gyűjteni, tudd meg, mi az, amivel tényleg tudsz segíteni. És ne csak a lelkiismereted tisztázása miatt dobj egy darab papírfecnit a szelektívbe, mert annak nincs értelme. Kis magánemberenként is tudunk tenni az ügyért, de persze a legnagyobb lépésekre az államnak, és a nemzetközi vállalatoknak, vezetőknek kell rászánniuk magukat.

Lehet, hogy azért is ilyen felkapott téma a fiatalok körében a klímakrízis, mert ők még inkább érintettek?

Itt is megfigyelhető egy szakadék, eddig YOLO-ban, a mostban éltek, és aztán egy csoportjuknál megjelent a jövő kérdésköre, mi lesz velük, hová tart a világ? Ezek a fiatalok igenis akarnak jövőt, és akár már a saját gyerekeik, unokáik jövőjére is gondolnak. Ezért is nem szabad általánosítani velük kapcsolatban, mert sokszor diszkriminatív a hozzáállás irányukba. Persze mindkét hozzáállás érveit és álláspontját meg lehet érteni.

Tavaly is teltházas előadást csináltatok, idén is nagy az érdeklődés. Mi a titok, amivel a kötelező egyetemi előadásokon túl, önszántukból székhez tudjátok szegezni a diákokat?

A legfontosabb, hogy nem nézzük hülyének a fiatalokat, okos, gondolkodó, értelmes egyéneknek kezeljük őket, egyenrangú félként. Az utánpótlásnevelés nagyon fontos, a reklámszakmában főképp, hogy jól gondolkozó, kritikus szemléletű, kreatív tehetség kerüljön ki az egyetemekről, akiknek előnyt jelenthet tájékozódás és networking szempontjából is, ha eljárnak ilyen rendezvényekre. Lesz egy közös aktivitásunk a Metropolitan egyetemmel is, Pitcheld el az önéletrajzod! felszólítással, akiknek a „My Brand”, az életre való tudás a fontos, aminek a lényege, hogy a kurzus végén nem csak diplomát, de portfóliót is kapsz, ezzel sokkal versenyképesebbé téve a pályakezdőket, mikor állásra jelentkeznek, szakmai tapasztalat nélkül. A Youth alatt 1 percben lehetőséget adunk a diákoknak, hogy „eladják” magukat, és ezzel jelentkezhessenek és bekerülhessenek egy reklámügynökséghez.

Mik a további tervek a Youth kapcsán?

Szeretnénk évente akár több estet is összehozni az eddigi egy helyett, ha lesz rá támogatónk, illetve szeretnénk még több egyetemmel szorosabban együttműködni. Tervbe van véve egy digitális láb kiépítése is az előadás-sorozatnak, egy podcastban gondolkozunk, ami kifejezetten fiataloknak szól és fiatalok irányítanák a beszélgetést, ők interjúvolnának meg szakértőket, témában releváns példaképeket. Nagy lehetőséget látunk abban, hogy akár más rendezvényekre, diákok által frekventáltan látogatott fesztiválokra is elvinni a Youth szellemiségét. De persze sok a lehetőség, mindig az épp aktuálisan felkapott témák irányítják az előadásaink témáját.