Lángos az Arany Jánosnál, a galambokkal ne törődj! Tessék szépen színházba menni havonta legalább egyszer! Mátyás Kitti, a ti:me Agency ügyfélkapcsolati igazgatója a heti Kultúrterrorunkban.

Könyv

Két hónapja indítottam bookstagrammer karrierem, azóta nevetek azon, hogy van ilyen szó. A kummuolvas egy rapid könyvajánló, amit barátaimnak és kollégáknak indítottam el, mert mindig ajánlásokat kértek. A könyvélményeimről naplót vezetek, ezek közül a meghatározóak felkerülnek az Instára is. Legnagyobb kedvvel kortárs magyar szerzőket olvasok, akik közül a legnagyobb hatással ők voltak rám az elmúlt időszakban: Háy János A gyerek, Grecsó Krisztiántól minden, de leginkább a Megyek utánad, Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem, Szabó T. Anna Törésteszt. Szeretem az első könyveseket is, nagy meglepetés volt Fehér Boldizsár Vak majom című regénye, vagy Mécs Anna Gyerekzárja. Külföldiek közül Marías és Márquez. Csak könyvekből egy külön Kultúrterrort lehetne írni, ez így nem fair!

Színház

Itt is nehéz kiválasztani a kedvenceket, mert annyi jó darab van, tessék szépen színházba menni havonta legalább egyszer!

Ha sírva nevetős, akkor a Centrálban a Ma este megbukunk. Ha nemcsak nevetnél, hanem mellette még el is gondolkodnál hazafelé akkor a Házassági leckék középhaladóknak, Delila, New York-i komédia, Ájlávjú. Ugyanitt még a Nem félünk a farkastól, a Básti-Rudolf páros nagyon erős, gyomorba vágó darab. Az Örkényben A hattyú, mert Für Anikó nagy láv.

Belvárosiban a Férjek és feleségek, Várj míg sötét lesz és a Bocs, félrement! is szuper.

A Vígben a Pál utcai fiúk örök kedvenc, számomra egy nagyon fontos mű, ami meghatározta a gyerekkoromat, mindig tudok Nemecseken/nemecseken sírni. Teljesen befordulós a könnyfakasztóan szomorú A halottember (Háy novellából, tessék elolvasni!) a Szkénében. Pintér Béla Parasztoperájától még most is dalra fakadok. A Katonába pedig próbálok eljutni, de mindig teltház van, mire észbe kapok, most már ott tartok, hogy feladok egy hirdetést: budapesti harmincas nő Katona-színházjegyet venne.

Zene

Tavaly Dublinban teljesen bekattant nekem az ír zene, ha újjászületek, biztosan ír zenész leszek és minden este fellépek a gitárommal a Temple Barban, ha az eredeti Galway girlt ezerszer meghallgattam már.

A kedvenc zenekarom a Mumford and Sons, aminek poszteres szentélyt állítottam a hálószobában, és a tavalyi szigetes fellépésük volt életem koncertje. Filmzenében a Coen testvérek rendezése, a Llewyn Davis világa a legjobb. Ebből azért kirajzolódik, hogy nekem veszkócsizmában kellett volna felnőnöm Countryföldjén. Norah Jones Dolly Partonnal keverve. Ha a Kultúrterror a vallomások helye: a kilencvenes évek nyomot hagyott a zenei ízlésemen, ezért nincs jobb, mint hajnalban Backstreet Boyst és Spice Girlst ordítani.

Film

Legutóbb a Román zokogtam, a Free Solón állt el a lélegzetem. Mindenkori szerelmes filmem az Egy makulátlan elme örök ragyogása. A Rossz verseket is imádtam, ha már a szerelmeseknél vagyunk. A Ruben Brandt meg vizuális orgia.

Volt egy masszív crushom Mads Mikkelsennel, egy hétvége alatt megnéztem az összes dán filmjét: Gengszterek fogadója, Zöld hentesek, Ádám almái, imádtam! Mivel kéttannyelvű gimibe jártam, ezért spanyolosként belém ivódott Almodóvar összes filmje, de minden spanyol nyelvű jöhet, főleg a Szemekbe zárt titkok, Korcs szerelmek, Truman.

Ha mese, a Hófehér, vigyázz, nem szereti, ha becézik!

Sorozat

A legkedvencebb: The Office amerikai változata (ismerem a hitvitát, hogy a brit az jobb, de nekem meg az amerikai). Mozart in the jungle: ha a második életemben ír zenész leszek, akkor a harmadikban a New York-i szimfonikusok karmestere. Nagyon nevetős az Unbreakable Kimmy Schmidt, már fent vannak az új részek és a 30 Rock (Tina Fey for president!). Életszagú a Girls, szívmelengető a Modern család. Magyarok közül naná, hogy az Aranyélet és a Terápia!

Ami még nagyon tetszett: Killing Eve, Éles tárgyak, American Crime Story, Stranger Things és a Kidding, utóbbi a Michel Gondry imádat miatt. Mivel agyban én vagyok a legjobb, több Michelin-csillagos séf, ezért nagyon fontosak a Netflix főzős sorozatai: Chef’s table (gyönyörűek az új részek), Ugly Delicious, Flavorful Origins, és imádom az olasz MasterChefet. És jaj, nagyon sokat kihagytam a felsorolásból, annyi jó sorozat van.

Étel / ital / dínomdánom

Imádom felfalni a belvárost, nekem ez a menüm: ha ázsiai, akkor Komatchi Bistroban egy ramen leves, a Saoban a rákos pak choi rizzsel, a Funky Phoban pholeves, nyári tekercs és mandu, az Oriental Soup Houseban a Nem Saigon, a Biang Bisztróban a sült tészta. Ha igazi hamburger, akkor nálam a Kandalló a nyerő, vegánban pedig a rácskertes Las Vegan’s-os szejtán burger. Lángos az Arany Jánosnál, a galambokkal ne törődj! Ha óriási felfalásban vagyunk, akkor a Pola Polában a kétszemélyes tálat kérjük, a Hold utcai piacon hurka kovászos ubival. A Pata Negra és a Padrón mindig időutazás is, vissza az erasmusos időkbe. Fagyi, vagyis nutella, fondente és citrom a Fragola. Reggeli vagy brunch a Zoskaban, Libertében, burzsujkodni meg a Kollázsban a legjobb. Olasz konyha direkt nincs az ajánlómban, mert azt csak Nápolyban eszem, bocsánat, pasta és pizza sznob vagyok. Az italozgatós-beszélgetős program akkor ez kedv, dresscode és alkoholfüggő: koktélozás a Hotsy Totsy-ban, laza sörözés a Kisüzemben vagy a Rácskertben. Nyáron Pontoon, raqpart, a római és még a népszigeti Kabin.

Kiállítás

Két ünnep között láttam Nápolyban Escher munkáiból egy zseniális interaktív kiállítást. Dublinban a National Galleryben Bonnard-képek előtt időztem, Madridban a Reina Sofíában a Guernica szívott be teljesen. Korniss Dezső teljesen behúzott a Magyar Nemzeti Galériában, szintén itt láttam Bacon, Freud és a Londoni Iskola festészete időszakos kiállítást, és ugyanitt várom a nyarat, mert jönnek a spanyol/katalán szürrealisták.

Utazás

Travelholicként - ilyen szó is van - fontos, hogy a kedvenc városaimat is leírjam. Dublin: térj be minden kocsmába, imádd az ír zenét, fulladj bele a sörbe, ahhh. Santiago de Compostela: Erasmusom varázslatos világa, mágikus hely, komolyan mondom. Barcelona, Madrid: mindkettő top. Nápoly: káosz és ételorgia. Róma: monumentális szájtátás. Brugge: szintén kocsmatúra egy mesevárosban. Bali és a Gili-szigetek: éjszakai piacok, naplementék, füstölő.

Forrás: Kreatív Online